Könyvajánló: A Satir- modell: Családterápia és ami azon túl van

publications-42A biztonságnak a legfontosabb alapja az önbizalom, azzal segíthetünk a kliensnek, ha erősítjük önbizalmát, önmagába vetett hitét és ekkor már nem kisebbrendűségi érzésén keresztül észleli a világot, kapcsolatait és saját magát. A könyv egy új lehetőséget ad a saját magunkra való rálátásra, kapcsolatainkban betöltött szerepünk mélyebb megértésére. A teljesség igénye nélkül ki szeretnék emelni pár fontos gondolatot a könyvből:

Virginia Satir gondolatai a terápiás alapelvekről:

Lehetőség van a változásra, a belsőre biztosan, ha a külső akadályokba ütközik. A leglehetetlenebb élethelyzetben is van belső változásnak lehetősége. Az azonosságban találkozunk össze, s a különbözőségeink fejlődésünket szolgálják. Kapcsolatokban örülünk és szenvedünk. A világról, kapcsolatainkról, s önmagunkról való gondolkodásunk folyamatosan változik, s ez nem más, mint a fejlődés.

A szülők mindig a tőlük telhető legjobbat teszik, azt tették, amit tudtak, s ahogy a legjobban tudták. Saját élettörténetünk, szüleinkkel való kapcsolatunk megértésének végső állomása lehet ez a gondolat, a folyamat azonban nem könnyű, természetes, hogy sokszor a dühvel és csalódottsággal találkozunk gyermekkori élményeink megértésében. Ameddig a szüleinkre csak anya, és apa szemszögből tudok nézni, akkor ez az alá-, fölérendelő nézőpont megakadályozza a megértést és a megfelelő távolságot gyermekkori önmagunktól.

Az ember alapvetően jó, és rendelkezik a változáshoz szükséges erőforrásokkal. Ezekre a változáshoz szükséges kincsekre rá kell találni. 

A reagálásnál mindig többre van lehetőségünk. Cselekedhetünk szabadon, akcióra reakcióval válaszolhatunk, így hiteles és felelősségteljes résztvevői lehetünk kapcsolatainknak.

A terápiának az egészségre és a lehetőségekre kell figyelnie, és nem a betegségre. A fejlődési potenciál minden emberben megvan. Ha csak a problémák állnak velünk szemben, könnyen el lehet veszni, s egyben el is távolodni a megoldási lehetőségektől.

A gyenge önértékelésünk szűrőjén keresztül értékeljük a történéseket, s ezek az élmények aktiválják félelmeinket, bizonytalanságainkat. Ha valódi, mély változást szeretnénk segíteni magunkban, akkor az önértékelés növelésével tudjuk megtenni.

Az ember azért vesz fel túlélési pozíciót, hogy önmagát megvédje. A kommunikáció nagyon jól jelzi, hogy milyen elakadások vannak a fejlődésben. A hiteles pozíció az, amikor nem érezzük magukat fenyegetve. A túlélési pozíciónk célja az önértékelés megőrzése a fenyegetettséggel szemben. Négy fajtája van, s ezek, Satir legismertebb képei arról, hogyan szoktunk megbirkózni a ránk váró kihívásokkal: 1.  A vádaskodás, 2. az engesztelés, 3. az okoskodás és 4. a nem megfelelő, zavarodott reakció az alacsony önbecsülés testi, érzelmi és a szóbeli megnyilvánulása. A könyvben konkrét változást előidéző módszereket is olvashatunk. Az Én,a Te és a Helyzet értelmezése sokat segíthet a változás előidézésében.

-Pethő Anikó-

Forrás:

Satir, Banmen, Gerber, Gömöri: A Satir- modell:  Családterápia és ami azon túl van, Ursus Libri Kiadó, 2006

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük