Miért nem érdemes pszichológusnak képzelnünk magunkat?
Miért nem szabad a mentális problémákat vagy betegségeket autodidakta módon az interneten, illetve folyóiratokban vagy magazinokban talált cikkek alapján diagnosztizálni?
Az internet hatalmas forrása az információnak, és sokan használják fel az itt található forrásokat, hogy választ találjanak saját vagy szeretteik egészségügyi problémáira. Bár ez sokszor hasznos lehet, – ha megállunk a tájékozódás szintjén és ennek birtokában szakemberhez fordulunk. Az öndiagnózis és mások diagnosztizálása a saját magunk által begyűjtött információkra alapozva az egészségügy bármely területén, így a mentális betegségek esetén is komoly veszélyeket rejt. A következőkben végigvesszük, hogy miért nem szabad a mentális betegségek diagnosztizálásakor önmagunkra hagyatkozni az interneten vagy nyomtatott sajtóban megszerezhető információk alapján.
Pár hete kezdtem el dolgozni egy fiatal nővel, aki éppen szakításban volt a partnerével. A kedvese egy nagyon erős hangvételű emailben adta ki a szűrét, melyben borderline-nak diagnosztizálta őt és hosszasan leírta milyen módon tette tönkre az életét ezzel a mentális zavarral. Mondanom sem kell, hogy a szakítás okozta sebeken túl azon is sokat kellett dolgoznunk, hogy a botcsinálta diagnózis ne határozza meg a páciensem további életét… Minden egyes alkalmunkat azzal zárta, hogy megkérdezte helyes volt-e az exbarátja diagnózisa. Jeleztem neki, hogy a diagnózis felállításához tesztek elvégzése szükséges, azonban a hangsúly az ő szempontjából nem is ezen volt, hanem hogy ezt a bélyeget hogyan tudja vagy kell-e egyáltalán viselnie egész életén át…
/Gaál-Soproni Anita, klinikai szakpszichológus/
A cikkek és posztok nem pótolják a szakértelmet
Az interneten található cikkek és posztok lehet, hogy néhány tünetet és általános információt tartalmaznak a mentális betegségekről, de nem pótolják a szakorvosok, pszichiáterek és szakpszichológusok szakértelmét és tapasztalatát. A diagnózis felállítása összetett folyamat, amely részletes anamnézist, teszteket és vizsgálatokat igényel. Az öndiagnózisunk alapján könnyen hibás következtetésekre juthatunk, ami további problémákat okozhatnak.
Az öndiagnózis súlyosbíthatja a tüneteket
Az öndiagnózis során fennáll annak a veszélye, hogy a szorongást és a tüneteket fokozzuk, súlyosbítjuk, – mivel a betegségekről való olvasás és a tünetekkel való azonosulás hozzájárulhat a szorongás fokozódásához. Ez negatív hatással lehet a mentális egészségünkre és a mindennapi életünkre is. Az öndiagnózis és mások diagnosztizálása másik nagy veszélye többek között, hogy könnyen vezethet a mentális betegségek túldiagnosztizálásához, ami negatív hatással lehet az érintettek életére. Akár stigmatizálhatják is a mentális betegséggel küzdőket. Továbbá e megalapozatlan diagnózisok hatására olyan páciensek kezdhetnek bele számukra teljesen felesleges kezelésekbe, akiknek erre nincs is szükségük – ezáltal elvonhatják az erőforrásokat azoktól, akiknek valóban szükségük van szakember segítségére.
A helyes kezelés elmaradása
Az öndiagnózis és civilként mások diagnosztizálása a mentális betegségek esetén, veszélyeztetheti a megfelelő szakpszichológus vagy pszichiáter kiválasztását, valamint a szakmailag indokolt kezelés alkalmazását. Ha valaki nem keresi szakember segítségét, könnyen előfordulhat, hogy nem kapja meg a szükséges kezelést, ami hosszú távon ronthatja a mentális egészségét és életminőségét. Ezzel szemben, ha egy szakember állítja fel a diagnózist, akkor az érintett személyre szabott útmutatást és terápiát kaphat, ami elősegítheti a gyógyulást és a tünetek enyhítését.
Az információk megbízhatósága
Az interneten található információk megbízhatósága és hitelessége gyakran kétséges lehet ezen a területen is. Nem minden forrás hiteles és pontos, és az öndiagnózis során könnyen félrevezető vagy helytelen információkra támaszkodhatunk. Ezért mindig fontos ellenőrizni a források hitelességét és keresni a szakemberek által ajánlott, megbízható információkat!
Összegzésként megállapíthatjuk, hogy az öndiagnózis és mások diagnosztizálása mentális betegségek esetén komoly veszélyeket rejt. Az interneten található cikkek és posztok nem pótolják a szakértelmet, és könnyen vezethetnek a tünetek súlyosbításához, helytelen diagnózisokhoz és kezelések elmaradásához. Ha mentális problémáink vannak vagy mentális betegségre gyanakszunk magunkon vagy másokon, – mindig forduljunk a megfelelő képesítésekkel rendelkező szakpszichológushoz, aki helyes diagnózist és ez alapján a szükséges kezelést tudja biztosítani.
Számos mentális betegségben a pszichológus online is tud segítséget nyújtani.
Ha egy megfelelő szakértelemmel rendelkező online klinikai szakpszichológust, online tanácsadó szakpszichológust vagy online szexuálpszichológiai szakpszichológust, esetleg online párterapeutát keresel a Netterápia szakemberei közül bátran választhatsz!
Időpontot foglalok pszichológushoz
Források:
Eysenbach, G. (2008). Credibility of Health Information and Digital Media: New Perspectives and Implications for Youth. In Digital Media, Youth, and Credibility. The MIT Press.
Frances, A. (2013). Saving Normal: An Insider’s Revolt Against Out-of-Control Psychiatric Diagnosis, DSM-5, Big Pharma, and the Medicalization of Ordinary Life. HarperCollins.
Frances, A., & Widiger, T. A. (2012). Psychiatric diagnosis: Lessons from the DSM-IV past and cautions for the DSM-5 future. Annual Review of Clinical Psychology, 8, 109-130.
White, R. W., & Horvitz, E. (2009). Cyberchondria: Studies of the escalation of medical concerns in web search. ACM Transactions on Information Systems, 27(4), 1-37.
