Önmegvalósítási lehetőségek és feladatok

Arról, hogy megszületett, senki sem tehet. Mint ahogy arról sem: mit hozott mag…ával a születése előtti időből. Létrehoztak bennünket az élővilág ember nevű, bonyolult szerkezetű és működésű fajának tagjai, akik az univerzum egyik csillagcsoportjának közepes méretű csillaga körül keringő, egyik apró bolygón élnek és az alacsonyabb rendű fajok közül fokozatosan kiemelkedve civilizációt és kultúrát teremtettek. Ugyanúgy hoztak létre, mint ahogy a többi emlős állat: különböző nemű fajtársak ivarszerveik összeillesztésével (ami élvezetes izgalmat hoz létre) örökítő anyagaikat egyesítették, s így elindították egy új élőlény fejlődését az erre alkalmas nemi szervekkel rendelkező fajtárs testében. A magzatnak nevezett, új élőlény fejlődésének bizonyos fokán „megszületik”, vagyis kinyomódik az őt tápláló testből, s megkezdi néhány (jó esetben 8-10) évtizedes, saját életét.

Az emberi faj új jövevényeként valamit kezdenünk kell magunkkal, de fogalmunk sincs, hogy mit, mert még túlságosan fejletlenek vagyunk, s kiszolgáltatottak a bennünket létrehozó és más, érettebb fajtársaknak. Egyelőre tehát ismerkedünk a körülményeinkkel és önmagunkkal. Közben pedig valahogy jelezzük mindazt, amire biológiai létünkhöz és fejlődésünkhöz szükségünk van. Ezeket aztán vagy megkapjuk, vagy nem, esetleg csak részben és nem a legkedvezőbb módon. Ha beszélnek hozzánk, egy-két év alatt elkezdünk beszélni, s így már magasabb szinten folytatódik az ismerkedés, a kommunikáció és tanulás. Megtanuljuk önmagunkat, mint egyéneket és nemi lényeket megkülönböztetni a többiektől; így fokozatosan önállósodunk, ugyanakkor igyekszünk önmagunkat elfogadtatni környezetünkkel. Ennek érdekében egyrészt utánozzuk a nálunk idősebbeket, másrészt engedelmeskedünk nekik =néha még akkor is, ha számunkra kellemetlent akarnak ránk kényszeríteni).

A nemi éréssel, a felnőtté válás kezdetével azonban – a viszonylag kedvező, addigi fejlődés esetén – előbb-utóbb felmerül a kérdés, hogy mit kezdjünk magunkkal? Mire érdemes törekedni, mint embernek és nemi lénynek? Hogyan érhetjük el, amit szeretnénk; hogyan valósíthatjuk meg saját céljainkat? A célok persze sokfélék lehetnek, ráadásul változnak is; hol ez, hol az a legfontosabb, részben a körülményeinktől, részben a személyiségfejlődésünktől függően. Jelentős pszichológusok (pl. A. Maslow) megállapításai szerint a különböző szükségleteinket fejlettségük alapján lehet csoportosítani. Az első csoportba a „hiány alapú szükségletek” tartoznak; például a fiziológiai szükségletek (éhség, szomjúság, pihenés stb.), vagy a biztonsági szükséglet, a valahová tartozás , az érzelmi kötődés, sőt, az elismerés szükséglete is. A másik csoport „növekedés alapú szükségletekből” áll: ide taroznak a megismerési (kognitiv, tanulási) és az esztétikai (rend, szépség), de legfőképpen az önmegvalósítási szükséglet, amely a bennünk rejlő, pozitív lehetőségek megvalósítására irányul.

Az önmegvalósítás lehetőségei

Közismert, hogy a mentálhigiéné, vagyis a lelki egészség a kreatív és önmegvalósító társas, intellektuális, affektív és szexuális viselkedés alapfeltétele. Ennek biztosítása tehát legfőbb egyéni érdekünk, különös tekintettel arra, hogy lelki egészségünket mai világunkban is igen sok veszély fenyegeti. Másrészt a személyiségfejlődés alapja és lényege az egyén testi és lelki működésének egészséges fejlődése. Életpályánk egésze szempontjából épp ezért alapvetően fontos, hogy ismerjük és megfelelően alkalmazzuk azokat az önfejlesztési módszereket, amelyek önmegvalósítási terveinket, céljainkat biztonságosan elérhetővé teszik. Ez a feladat azonban sokak számára nagyon is problematikus, mert igen sokszor kudarcot vallanak. Kudarcaik okát pedig különböző, hagyományos gondolati sémákkal, hiedelmekkel próbálják magyarázni; például a kedvezőtlen körülményekkel, vagy az átöröklött tulajdonságaik gyengeségével. Önbizalmuk gyakran eleve alacsony szintű, vagy fokozatosan csökken, s a siker-orientációt egyre inkább felváltja náluk a kudarc-kerülés, s ezzel együtt a gyenge eredmények elfogadása. Vagy – ami még rosszabb – a frusztrációk és negatív stresszek halmozódása következtében bekövetkezik náluk a burnout, vagyis a „kiégés”, a mindenbe belefáradás és közömbösség. Ez a közélet, munka és a magánélet terén egyaránt kialakulhat.

Az ilyen sorstragédiák megelőzése érdekében már évtizedek óta sok szakember – főleg pszichológusok és pszichiáterek – próbál preventív és terápiás módszereket kidolgozni.. A „trénerek” először a versenysportokban tűntek fel, de aztán a fejlesztő pszichológiai módszerek piacán (Psychomarkt) egyre többen jelentkeztek más célt szolgáló tréning-ajánlatokkal. Ezek között megtalálható volt például a gyorsolvasást, az emlékezőkészséget, a kreativitást, vagy a társas és érzelmi kompetenciát fejlesztő tréning épp úgy, mint az önbizalmat, a motivációt és siker-orientációt erősítő „Coaching”-ok vagy mentális tréningek. A különböző módszereket kombináló tréningek tartalmát az érdeklődők intenzív workshopokban, személyes részvételű vagy távközlési, továbbképző kurzusokon, kazettákon, CD-ken, esetleg könyvekben vagy egyéni tanácsadás és terápia keretében ismerhetik meg.

A mentális trénerek ígéretei

Csaknem minden mentális tréning pozitív személyiségfejlesztő hatást ígér, s ennek megfelelő sikereket az élet minden területén. Gyakran tízezrek érdeklődését keltik fel, s az igénybe vevők többsége arról tanúskodik, hogy a tréning több szempontból beváltotta reményeiket. Tény viszont, hogy a mentális tréningek között is akadnak félrevezető, vagy csaknem hatástalan (sőt, néha veszélyes) ajánlatok és módszerek. „Mentális tréner”-nek ugyanis bárki kinevezheti magát (akárcsak nálunk „szexológusnak” vagy „szexuálpszichológus”-nak).

Problémát jelent az is, hogy általában bárki meghirdetheti a saját ajánlatát; nincsenek törvényes előírások, feltételek és ellenőrzések. Sokan hétvégenkénti kurzusokon vagy távoktatáson szereznek „diplomát”., s ezt egyenértékűnek tartják az egyetemi végzettséggel. Európában csak a Salzburg-i egyetemen lehet öt szemeszter vizsgái révén, hivatalosan elismert „mentális coaching” képzettséget szerezni. Viszont mindenhol teret hódítanak az áltudományos és ezoterikus módszereket alkalmazó tanfolyamok, például a feltételezett „energiamezőkkel”, mágikus és sámánisztikus módszerekkel történő gyógyítás illetve tréning. De ide tartozik az is, amikor különféle, „varázserejű” eszközök vagy szerek segítségével próbálják a rászorulók mentális (vagy éppen szexuális) energiáját megnövelni.

Ami a módszereket illeti, ezeket a mentális tréningek legnagyobbrészt a különböző pszichoterápiás eljárásokból kölcsönzik, több-kevesebb módosítással. Leginkább az imaginatív, szuggesztív és autoszuggesztív módszereket, pl. irányított fantáziálást, hipnózist, lazítási és meditációs gyakorlatokat alkalmaznak. Gyakori még a Neuro-Lingvisztikus Programozás (NLP), amelyben különböző egyéb módszerek, pl. beszélgető- és viselkedésterápia, szuggesztiók vagy akár szomatikusan orientált pszichoterápiás elemek is keveredhetnek. Ezen kívül sokfelé divatba jött az ún. „pozitív gondolkozás” gyakorlása, amit azonban sokféleképpen (pl. ezoterikusan is) lehet értelmezni. Érdemes tehát kritikailag átgondolni, milyen személyiségfejlesztő gyakorlatokat válasszunk ki önmegvalósítási céljaink érdekében. A hazai kínálat egyébként igen szűkös, és hellyel-közzel meghirdetett tanfolyamokból áll.

De akár a hazai, akár a külföldi, fejlesztő tréningeket nézzük, alig találunk valóban hasznos és megbízható ajánlatokat nemi képességeink fejlesztésére, ami pedig az önmegvalósításnak egyik fő feladata lenne. A tizenévesek, de többnyire a felnőttek sincsenek tisztában azzal, hogy milyen nemi képességeket kellene fejleszteni. Sokan azt hiszik, hogy a nemi viselkedést nem kell tanulni, mert a „nemi ösztön” anélkül is vezérli a viselkedést (legfeljebb vissza kell fogni egy kicsit). Ez a begyökeresedett előítélet a tudományos cáfolatok ellenére még az egyetemi oktatóknál is megtalálható. Így ők is azt hiszik, hogy a szex, a nemiség csak az erotikus és reproduktív viselkedést jelenti; a férfiak és nők hétköznapi szerepviselkedése már nem tartozik bele. Holott éppen itt vannak a legfőbb problémák és képesség-hiányok. A magánéleti és nemi képességek tudatos fejlesztése nélkül az önmegvalósítás igen hiányos marad. Épp ezért életbevágóan fontos, hogy ezek lehetőségeit és feladatait is fölmérjük.

Dr. Szilágyi Vilmos

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük