A kötődésről

HARLOW rhesusmajmokkal végzett kísérleteiben kimutatta, hogy a társas kapcsolatnak sokkal nagyobb a jelentősége az újszülött és anyja kapcsolatában, mint annak a ténynek, hogy az anya gondos etetéssel ellátja és kielégíti csecsemője legfontosabb szükségletét. Továbbá azt is kimutatta, hogy a szeparálva felnevelt kismajmok később az átlagosnál vagy félénkebb, vagy agresszívebb, vagyis nem egészséges viselkedést mutató felnőtt […]

Tovább olvasom


Könyvajánló: A Satir- modell: Családterápia és ami azon túl van

A biztonságnak a legfontosabb alapja az önbizalom, azzal segíthetünk a kliensnek, ha erősítjük önbizalmát, önmagába vetett hitét és ekkor már nem kisebbrendűségi érzésén keresztül észleli a világot, kapcsolatait és saját magát. A könyv egy új lehetőséget ad a saját magunkra való rálátásra, kapcsolatainkban betöltött szerepünk mélyebb megértésére. A teljesség igénye nélkül ki szeretnék emelni pár […]

Tovább olvasom


A pánikbetegség kezelhető! 3. rész – Kezelési lehetőségek

Terápiás lehetőségek A pánikbetegség leghatékonyabb kezelési módja az egyéni pszichoterápia és a gyógyszeres terápia kombinációja. A terápiák közül a kognitív viselkedésterápia hatásosságát hangsúlyozzák, de a pszichodinamikus terápia is indokolt lehet sok esetben. Ma a legtöbben a szorongásos kórképek integrált kezelése mellett érvelnek, így a pszichodinamikus, kognitív/behavior terápiás és farmakológiai kezelések ötvözése mellett.(Prochaska ás Nocross, 2011) […]

Tovább olvasom


A pánikbetegség kezelhető! 2. rész – A pánikbetegség okai

Mitől is pánikolunk? A szorongás kialakulása biológiai és genetikai faktorokhoz is köthető. Család-és ikerkutatások is arra mutattak rá, hogy a pánikbetegség örökletes lehet: átlagosan 5- ször nagyobb a betegség előfordulásának kockázata, ahol az elsőfokú rokonok között is található pánikbetegség. A típusos pánikrohamok különféle biológiai ingerekkel, kémiai anyagokkal is elő lehet idézni, mely szintén a betegség […]

Tovább olvasom


A pánikbetegség kezelhető! 1. rész – A pánikbetegség tünetei

A pánikbetegség kezelhető

Légszomj, kéz-lábremegés, heves szívdobogás, halálfélelem… ezek mind-mind a pánikbetegség tünetei lehetnek. Aki átélte tudja mennyire valóságosnak tűnnek ezek az érzések és elhatalmasodhatnak az emberen, aki csak külső szemlélője egy ilyen rohamnak gyakran áll tehetetlenül a helyzet előtt. Cikksorozatunkkal mind a pánikbetegségben szenvedőknek, mind pedig a hozzátartozóknak és a pánikbetegek környezetében élőknek szeretnék segítséget, útmutatást nyújtani. […]

Tovább olvasom


A szorongásos zavarokról általában

A szorongás egy általános, hétköznapi fogalom, mely minden ember számára ismerős, érzelmi élmény, amit hétköznapi gondok és aggodalmak váltanak ki. Ha a személy egy általa fizikailag vagy pszichológiailag fenyegetőnek tartott helyzetbe kerül, a félelem aktiválódik, és szorongást érez (Beck és Emery, 1999). Olyan érzelmi állapotba kerül ilyenkor, mely kellemetlen számára és olyan szubjektív érzések kísérik […]

Tovább olvasom


Adottság vagy fejlődés

Philip Zimbardo, a Stanford Egyetem professzora, 40 évvel ezelőtti híres kísérletében két csoportra osztotta az egyetemistákat, börtönőrökre és rabokra, a társadalmilag ránk ruházott szerepeink hatását vizsgálta. A kísérletet végül meg kellett szakítani, mert a rabok test és lelki épsége fenyegetetté vált, a börtönőrök olyannyira azonosultak a hatalmi pozíciójukkal, hogy bántalmazták társaikat. Zimbardo több évtizedig a […]

Tovább olvasom


A jól működő család titka

A családterápia meghatározó alakja Virginia Satir (1916-1988). Ötgyermekes családban az elsőszülött gyermek, ez a szerep meghatározóan hatott egész későbbi munkásságára. 6 évesen elhatározta, hogy az „emberek szüleinek nyomozója” lesz. Tanárnak készült, de a valójában a gyermekek önértékelési problémái foglalkoztatták, így szociális munkásként végzett. Vonzotta őt a család- és párterápia rendszerszemléletű megközelítése. Ez a megközelítés a […]

Tovább olvasom


10 pszichológiai érv, hogy akkor is szurkoljon, ha egyébként nem szereti a focit

Foci szurkolók

1. Közös, minőségi időtöltés a barátainkkal, családunkkal, kollegáinkkal 2. Szociális háló bővítése: lehetőségünk van új ismeretségek kialakítására 3. Szociális kötődés érzésének megtapasztalása, a valahová tartozás élményét élhetjük át 4. Feszültséglevezetésre is lehetőséget ad: bátran kiabálhatunk, dobolhatunk stb. ez gyakorlatilag kötelező 5. Bővül a tudásunk (új információk a csapatokról, országaikról stb.), ezáltal kompetensebbnek érezhetjük magunkat 6. […]

Tovább olvasom


Mit csinál a sportpszichológus?

A sportpszichológus a pszichológiai tudományos kísérleti eredményeket és a tanácsadás pszichológiában alkalmazott módszereket alkalmazza a sport területén; azzal a céllal, hogy támogassa az egyént és a csapatot az eredményes szereplésben, a képességek fejlesztésében és az egészséges életvezetésben. Röviden megfogalmazva azzal foglalkozik, ami a sportban a fejben történik. A sportolók gondolatainak, érzelmeinek és cselekedeteinek vizsgálatával következtetéseket […]

Tovább olvasom