Mennyire gyakori a depresszió ilyen fiatal korban?
Egy tanulmány szerint a fiatalok közel fele számolt be arról, hogy vannak mentális problémái, ezek közül pedig a leggyakrabban előforduló a depresszió a 10-24 évesek körében. Természetesen azt se feledjük el, hogy manapság divatos kifejezéssé vált a „depis” szó, mely mögött gyakran időszakos rosszkedv, levertség húzódik.
A kutatások szerint a serdülőkorban 2-6%-ban fordul elő a depresszió, enyhébb formája pedig a 18 év alattiaknál 10-13% is lehet.
Mikor beszélünk még csak lehangoltságról és mikortól depresszióról?
Negatív hangulat, rosszkedv szinte nap, mint nap beférkőzhet életünkbe, melynek általában vannak belátható okai. Ezek jellemzően rövid ideig tartanak, az erőforrásaink segítenek ezeken túllépni.
A depresszió fő előrejelzője a tünetek időben hosszabb fennállása, illetve az életvezetésben tapasztalt alapvető változások. Érdektelenség, motivációhiány, fáradékonyság jellemzi a személyt. Az addigi kötelességeit egyre nehezebben vagy már nem is képes ellátni. Az életében nem lát már célokat, értelmet, a halál gondolata is foglalkoztathatja.
Gyakoriak a tanulási problémák, a szorongó viselkedés, a sírás, alvászavarok, étvágytalanság, negatív önértékelés, hangulati ingadozás, ingerlékenység, a korábbi kedvelt tevékenységekben sem leli már örömét. A lehangoltság mellett a barátoktól való elzárkózás, a fantáziába menekülés is jellemezheti.
Milyen tényezők állhatnak ennek a hátterében egy fiatal életében?
A diákok, hallgatók gyakran idegeskednek az iskolai elvárások miatt. Melyből aztán tanulási nehézségek is adódhatnak.
Az iskola elvégzése után pedig a nagybetűs élet, a pályakezdés nehézségeivel találják szembe magukat. A munkalehetőségek hiánya, az életmódban bekövetkező változás, a felnőtté válás és a szülőktől való érzelmi leválás, anyagi függetlenedés nehézségeket okozhat.
Kapunyitási pánik is vezethet depresszióhoz, ez azért jellemző a mai fiatalokra, mert gyakran bizonytalan a jövőjük, nehezen tudnak felelősséget vállalni a felhőtlen iskolás évek után. Gyakran fogalmuk sincs ilyenkor mit kezdjenek az életükkel, bizonytalanok lehetnek abban is, hogy jó pályát, szakmát választottak-e, ami miatt halogathatják az iskola befejezését.
A társadalom által támasztott elvárások szintén nagy nyomást gyakorolnak a fiatalokra, melynek úgy érezhetik képtelenek megfelelni. A siker miatti nyomás, a technológiai vívmányok vagyis a felgyorsult világ sem segít ezen.
A fiatal nőknél kiváltó tényező lehet, hogy céljaikat nehezen tudják összeegyeztetni: szeretnének megfelelni a szakmájukban, karriert építeni, önálló egzisztenciát megteremteni, ugyanakkor vágynak a családalapításra is.
A szociális kapcsolatok hiánya, a párválasztási nehézségek, a szexuális vágyak kielégítetlensége szintén vezethet depresszióhoz.
Szociális/kapcsolatteremtési problémákkal is összefüggésben van a depresszió?
Az egészséges mentális fejlődés egyik fontos tényezője a jó kapcsolatok, egy megfelelő szociális környezet kialakítása. Ez egy nagyon erős védőfaktor lehet a fiatal számára a depresszióval szemben, de éppen emiatt ennek hiánya vagy konfliktusossága viszont oka lehet annak.
A hallgatók körében azért is lehet jellemzőbb a depresszió, mert kikerülve a középiskola szűk szociális közegéből, gyakorlatilag egy ismeretlen, elvárásokkal teli „tömeggel” találja szembe magát a fiatal, melyben elveszettnek, magányosnak érezheti magát.
Milyen kezelést javasol?
Enyhébb tünetek esetén érdemes pszichológus segítségét kérni, azonban amennyiben tartósan fennáll ez az állapot vagy alvás-és étvágyzavar, öngyilkossági kísérlet vagy ilyen jellegű gondolatok kísérik, akkor pszichiáter szakorvost érdemes felkeresni.
A támogató pszichoterápia vagy a kognitív viselkedésterápia során a depresszió mögött meghúzódó kóros gondolkodásmódot tárják fel, és ezekkel dolgoznak.
– Netterápia –
