Már régóta ismert, hogy agyunk két féltekéből áll: a jobb és a bal agyféltekéből, melyek egymástól függetlenül működnek, de összedolgoznak.
A bal agyfélteke felelős a beszéd irányításáért. A jobb agyfélteke érzékeli a színeket, formákat, mintát, dimenziót, összhatást.
Azt lehet mondani, hogy a jobb agyfélteke a művészi, a kreatívabb, muzikálisabb, vizuálisabb, míg a bal jobban ír, számol, beszél, van időérzéke, és a részleteket is jobban felismeri, de gyenge ha átfogó áttekintésről van szó.
Általában az egyik agyfélteke a dominánsabb.
Az oktatási rendszer hibája sajnos, hogy a bal agyféltekére helyezik a hangsúlyt.
A vizsgák nagytöbbsége is a bal agyféltekét stimulálja, de az agyunkba vésni a követelményeket sokkal könnyebb, ha a jobb agyféltekét is segítségül hívjuk. Tehát az, hogy hogyan emlékezünk és reprodukáljuk a megtanultakat, a két félteke összjátékán múlik. A logikus, numerikus, analitikus dolgokat logikátlan, kreatív, színes, vizuális formanyelvű segédeszközökkel, módszerekkel tanulhatjuk meg könnyebben.
Tipp1.: Készítsünk vizuális ábrákat a megtanulandó anyag mellé, ezáltal asszociációs kapcsolat jön létre és beindul a jobb agyfélteke működése is.
Tipp2.: Készítsünk magunknak jegyzetet, ez legyen kreatív: képekkel, színekkel, szimbólumokkal, ez a saját tudás felépítését szolgálja, illetve a jobb agyfélteke beindítását.
Az emberi agy neuronokból, idegpályákból áll. Körülbelül százmilliárd neuron alkotja az agyat, de nem a neuronok száma, hanem a kombinációs készségük a mérvadó.
Sajnos ebből a magas számból egyetlen ember sem jut a közelébe annak, hogy agykapacitását akár megközelítőleg is kihasználja.
A kifogások („Nem fog az agyam. stb.”) inkább szólnak a személy önmagáról kialakított képéről, arról, hogy mennyire bízik magában, mennyire hisz abban, hogy fejleszteni tudja emlékezőkészségét.
Erről későbbi cikkünben lesz szó bővebben.
– Netterápia –
Forrás:
Michael Ben-Menachem:Vizsgaláz, Háttér Kiadó, 2006
